A láda bemutatása
A rejtéssel a Battyán-hegyi erdei kirándulóhelyet, ezt az eldugott, csendes pihenőt szeretnénk megmutatni a számotokra!
Megközelítés, a környék leírása
A láda megközelítéséhez javasolt kiindulópont Mecsekjánosi-puszta.
Tömegközlekedéssel a komlói 2/A helyi járatú autóbusszal közelíthető meg. A megálló a kastély előtt található.
Gépkocsival közlekedőknek parkolóként jánosi Engel Adolf romjaiban is impozáns kastélya melletti parkolót ajánljuk, amivel szemben egy időskorúak otthona van.
N 46° 12,969' E 18° 16,220' [GCBHEK+parkoló]
A kastélyról és jelenlegi állapotáról itt tudhatsz meg többet.
Jánosi Engel Adolf (1820-1903) nevéhez fűződik a pécsi faipar megteremtése, a pécsi parkettagyár megalapítása, városfejlesztési tevékenységek, a komlói szénbányászat elindítása.
Emléktábláját Pécs szívében, a Rákóczi utcában adták át 2010-ben.
A kastélytól az út az erdei pihenőig a piros sáv 
jelzést követve 2 km.
Gyalogosan a Pihenő megközelíthető a Várvölgy felől a piros sáv jelzésen, hiszen a Dél-dunántúli piros túra útvonalán található, amely Szekszárdtól Siófokig vezet.
A helyszín Kisbattyánból is elérhető a zöld sáv 
jelzésen déli irányba indulva és a piros sáv jelzésre térve.
Kisbattyánból indulva szintén 2 km a pihenő.
Kisbattyán középkori neve Bagyan volt. A szegény zsellér falu a pécsi püspökséghez tartozott. A török hódoltság alatt pusztává vált, és csak a XVIII. sz. utolsó negyedében települtek le német ajkú kisházasok. Ekkor területe Magyaregregyhez tartozott, és Németegregynek nevezték. 1954-ben Komlóhoz csatolták. A Battyán név egykori földesurára, a gróf Batthyány családra emlékeztet. (Részlet a Mecseki zöld túra ismertetőjéből.)
Templomának védőszentje Szent Márton, ezért a Szent Márton zarándokút is áthalad a településen.
A helyszín leírása
A hangulatos, eldugott kis pihenő kezdetben egy az 1950-es években vályogból épült vadászházat jelentett néhány paddal és asztallal. 2017-ben a Mecsekerdő Zrt. Sásdi Erdészete felújította. Új padok, asztalok, tűzrakó és egy nagyméretű esőbeálló került elhelyezésre a kirándulóhelyen. A kis ház szállásként nem vehető igénybe, de sátorozás esetén a kulcsát el lehet kérni a Sásdi Erdészettől, hogy ha esik, be lehessen húzódni.
A Battyán-hegyi erdei kirándulóhely a Baranyai-hegyháton helyezkedik el. A környező erdők a II. világháborúig a Pécsi Püspökség birtokában voltak, innen származik korábbi elnevezése, Pap-erdő. A Natura 2000-es védettséget élvező környéken tágas réteken és szép erdőkben túrázhatunk.
A környék erdei a Mecsek és a Zselic jellegzetes erdőtípusaiba sorolhatók. Jellemző fafajaik a bükk, a kocsánytalan tölgy, a kocsányos tölgy, a cser, a gyertyán valamint a tájra nagyon jellemző ezüsthárs. A szubmediterrán klímahatás az erdők lágyszárú és cserjefajaiban is megfigyelhető. Nagy tömegben fordul elő a tavasszal zöld szirmokkal virágzó illatos hunyor, illetve a térség jellemző félcserjéi: a szúrós-, és a lónyelvű csodabogyó.
A rétek, mezők, erdei aljnövényzet számos tavaszi és nyári virágát megcsodálhatjuk.
Jelentős a területen a vadállomány, őzek, szarvasok, vaddisznók felbukkanására számíthatunk, az égen gyakran keringenek a pockokra, egerekre vadászó ölyvek.
A pihenőhely közelében található a Margit-forrás.
N 46° 13,235' E 18° 17,533' [GCBHEK+Margit-forrás]
A bővizű forrást a Kisvaszari Erdészet építette ki 2002-ben. Nevét a területen hosszú ideig erdőművelő munkásként dolgozó László Jánosnéról, Margit néniről kapta. (A térképek jelölése szerint a vize nem iható).
A környéken található ládák, a Barnakő-barlang (GCbako) vagy a Leány-kő (GCVAGY) felkeresése előtt, után, esetleg közben remek alkalmat nyújt a helyszín a pihenéssel egybekötött keresésre. Bizony nincsenek közel a szomszédos ládák, nagyok a távolságok, igazi túrázásra alkalmas vidék!
Szép kirándulást kívánunk!