A jelenlegi 0 kilométerkő / The 0 kilometer stone at the present
A ládától pár méterre található az ország "közepe": a "0" (nulla) kilométerkő N 47° 29,873' E 19° 2,416' 120 m, mely a Budapestről induló főutak kilométer-számozásának kezdőpontját szimbolizálja. Innen számítják a magyarországi egyszámjegyű főútvonalak kilométereit (az 1-es és a Székesfehérvárról induló 8-as főút kivételével), de a 10-es, a 11-es és a 31-es főutak kilométereit is innen számolják.
A "0" kilométerkő rövid története
A jelenlegi szobor nem az első, és nem is második. Ez már a negyedik alkotás, amely hazánk útjainak kezdőpontját jelöli. A többi három eltűnt, háborúban pusztult el, illetve politikai okok miatt lett száműzve a mai Clark Ádám térről.
1. A mérföldkő
Az úthálózat jelképes kiindulópontja eredetileg a királyi palota küszöbénél volt. Akkoriban még mérföldben mérték a távolságokat Európában, így nálunk is. Ezért mérföldkőnek nevezték. A Lánchíd építésekor helyezték át mai helyére, az akkor még Lánchíd térnek nevezett térre. Pontosan nem lehet tudni, hogy a kő mikor tűnt el innen.
2. Patrona Hungariae
Egy ideig semmi sem állt az 1912-ben Clark Ádám térre keresztelt közlekedési csomópontban. Az 1930-as években gróf Festetics Pál vetette fel a javaslatot, hogy szobor jelképezze a kiindulópontot a Lánchíd közelében. A Hungaria Automobil Club karolt fel az ötletet és Körmendi Frim Jenőt bízta meg a nullás kilométerkövet ábrázoló szobor elkészítésével. A ruszkicai fehér márványból faragott, egyméteres, finoman megmunkált, karcsú nőalak, Patrona Hungariae, azaz Magyarország Védőasszonya harmonikusan illeszkedett a talapzatául szolgáló, két méter magas, jelképes kilométerkőhöz. A haraszti mészkőből készült talapzat előlapjába a következő feliratot vésték: "A magyar országutak kiinduló pontja / 0 km / Állította a Hungária Automobil Club / 1932". A kilométerkő hátlapjába és két oldalsó lapjába a gyalogos, a kocsis és az autóvezető stilizált domborművét véste az alkotó. A szobrot 1932. május 7-én leplezték le a Clark Ádám tér déli oldalán, a Kereskedelmi Minisztérium épülete előtt. Az avatóbeszédet a klub díszelnöke, József Ferenc főherceg tartotta. Sajnos a szobor nem sokáig állhatott itt, mert Budapest 1944-45-ös ostroma alatt elpusztult.
3. A munkásszobor
1953-ban állították fel Molnár László életnagyságú, a szocreál jegyeit hordozó, távolba tekintő munkásfiguráját. Molnár alkotását a XVII. kerületi Tanács kérésére 1974-ben Rákoshegyen, a Szabadság utca és a Baross utca sarkán helyezték el, egyszerű köztéri szoborként. Az elárvult talapzattal senki sem törődött. Jelenleg a Közlekedési Múzeum parkjában található.
4. A jelenlegi "0" kilométerkő
A mai is látható szobrot, Borsos Miklós művet, 1975. április 4-én állították fel a Clark Ádám téren, a Budavári Sikló előtti parkban. A 80 cm-es talapzaton álló, három méter magas mészkőszobor szabályos tipográfiai 0 karaktert formáz meg, és mindössze két betű áll rajta: "KM".
Források: A nulla kilométerkő kalandos története, 0 kilométerkő és „0” kilométerkő
Patrona Hungariae 1932-ből / The first official monument from 1932
Brief History of "0" Kilometer Stone
The "0" Kilometer Stone is a 3 m high limestone sculpture in Budapest, forming a zero sign, with an inscription on its pedestal reading "KM" for kilometers. This stone marks the reference point from which all road distances to Budapest are measured in the country. The reference point had initially been located at the threshold of Buda Royal Palace, but was moved to its present location by Széchenyi Chain Bridge when the crossing was completed in 1849.
The present sculpture is the work of Miklós Borsos and was erected in 1975. The first official monument had been set up at this spot in 1932, but was destroyed in World War II. A second sculpture, depicting a worker, was in place from 1953 until its replacement by the current one.
Source: Zero Kilometre Stone
A munkásszobor 1953-ból / The second sculpture from 1953