A láda védett területen van, ezért a láda kizárólag a kijelölt útvonalakon, és szigorúan csak a jelzett turistautakon közelíthető meg, arról letérni nem szabad. A védett természeti területek állapotát, az ott élő védett értékeket zavarni, károsítani, veszélyeztetni, valamint szemetelni tilos!
Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga.
Az Ilona-patak vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból.
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ilona-v%C3%B6lgyi_v%C3%ADzes%C3%A9s
Lehetséges túraútvonal: Ilona-völgyi pataktúra (tanösvény)
A túra útvonala: Parádfürdő – Mária kép – Szent István-csevice – Ördöggátak – Ilona-völgyi-vízesés – Marhád – Nő-rét – Sándor-rét – Parádfürdő.
A tanösvény Parádfürdő keleti végénél, a Károlyi kastély (Rákóczi-fa) mellől indul és az Ilona-patak mellett, a Z jelzésű turistaúttal megegyezően vezet az Ilona-völgyi vízesésig.
Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 km hosszú túraútvonalra felfűzve.
Az Ilona-völgy határvonal az eocén és a miocén vulkáni képződmények (a rétegvulkáni andezithez kapcsolódó színesérc-tartalmú telérek és a miocén andezittelérek), valamint az oligocén tengeri üledékes kőzetek között.
Állomások jelzik az Orczy báró által 1780-ban nyittatott Etelka-tárót, a Timsós-fejtést, a Szent István csevicekutat, az Ördöggátakat (a miocén korban szárazföldi homokkő és riolittufa közé benyomult andezittelért) és a 8-10 méter magas piroxén-andezitből álló sziklafalon lezuhogó Ilona-völgyi vízesést.