Molnár János Cave
The Danube River divides Budapest into two.
Buda is situated on the west bank of the river and Pest on the east
bank. The caves of Molnár János are located on the side of the old
town of Buda, near the Isle of Margaret..
The spring of Molnár János flows to Lake
Malom. The name 'lake' is a slightly grand definition for a pond
that becomes eutrophic in the summer. After a few hundred metres it
flows to the Danube. The lake was already known during the Roman
Rule – divers have found Roman constructions at the bottom of
the pond.
The Hungarians settled in the area in the 10th century. The waters
of Molnár János were dammed in the 13th century to create the pond,
which in turn served to power mills. The first written records
referring to the spring are from 1276, when the Pope donated the
pond and its mills to the Isle of Margaret’s
nuns.
The earliest information about the caves is
from 1858. János Molnár, a pharmacist, investigated the dry areas
of the cave and analysed the water of the spring. He examined the
healing effects of the water. The actual cave research began in the
1930s and in the 1950s divers dived there for the first time.
Over five kilometres of the caves have been explored. The biggest
charted hall is over 80 metres long and 16-26 metres wide. In this
hall alone there is over 23,000 cubic metres of warm water. If an
ordinary kitchen water tap was installed at the bottom of it, it
would take four and a half years to empty it. There are hundreds of
these halls in the caves.
Drilling in the surroundings of Molnár János has revealed that
there is a network of many caves crisscrossing between 150 and 250
metres deep underground. Most cave divers never reach such depths.
The tunnels of Molnár János continue towards the depths, but so far
divers have only reached the depth of 75 metres. The exploration of
the cave system continues.
The most magnificent details are the crystals on the walls of the
cave that are formed from orthoclase and barium sulphate.
Orthoclase develops when silicate and calcium carbonate are
crystallised in water. The particles of soft limestone have
crumbled down to the bottom of the cave and become silt. Gradually
harder fossils emerge from deep inside the rock. They stick out of
the wall for a while until the limestone surrounding them erodes
and the fossils sink to the bottom.
In Molnár János the water flows very slowly. In the deeper part of
the caves the silt sand that has run down from the upper levels
covers most of the bottom, hiding its contours. The currents are so
weak that they cannot carry the silt out of the cave. Only the
stair-like walls remain, which the silt has settled on.
The hot springs that push water out from inside the ground can
clearly be seen in the cave, but the current does not affect
diving. The water moves so slowly in the cave that you can hardly
notice it when diving.
In order to log this earthcache you must do
the following:
1. Take a picture of yourself at the header
coordinates with the Malom lake behind you, with your GPS and post
it to your log !
2. What is the currently known deepest point of the cave?
3. What is the altitude of the given coordinates?
Email to us the last two answers, please do not post them with your
log.
Have
Fun!
Molnár
János-barlang
A Margit-hídtól pár száz méterre a Frankel
Leó úton egy természetes forrás által táplált tó látható. A
járókelok elol magas üvegfallal elválasztott vízfelszín hegy felöli
részén mélyreható repedés húzódik, mely 10 - 16 méter mélységig
követheto a búvár méretétol függoen. Valamikor innen lehetett
bejutni a hegy gyomrába. Ma egy mesterséges bejáraton keresztül
azonnal a barlanghasadékot kitölto vízbe léphet a kíváncsiskodó. Ez
a hasadék már évszázadok óta ismert volt, hisz innen fakadt az a
langyos víz, amit már a rómaiak is fürdési és gyógyítási célra
használtak. A hasadékban, a mai vízszint alatt római korból
származó elfalazást fedeztek fel. Valószínuleg a forrás elfolyó
vizét terelték megfelelo irányba. A feltöro víz a XIII. századtól
malmokat muködtetett. Elso írásos adat egy 1276-ból származó
oklevélben maradt fenn, melyben a pápa megerosíti a Nyulak-szigeti
(Margitsziget) apácák itteni malombirtokát. Véleményem szerint a tó
már ekkor létezett, -bár írásos emlékeinkben csak a XVI. század
elején említik-, mert a malmok muködtetéséhez a vizet duzzasztani
kellett. Ettol az idotol fogva sok perirat foglalkozik a malmokkal
és az azokat tápláló tó vizével.
A források mellett nem csak malmok, hanem fürdok is muködtek. Ma is
látható egy eredeti török fürdoépület elbújva az Irgalmas rendi
kórház épületei között. A tó melletti romos épület csak a
Lukács-fürdo építésekor készült és 1965-ig török-fürdoként üzemelt.
A forrásterület 1884-ben Palotay Fülöp birtokába került, aki
1893-ban részvénytársaságot hozott létre, mely felépítette a ma is
látható Lukács-fürdot. A forrásvizet a Malom-tóból csovezetéken
keresztül vezették a medencékhez. A tóhoz kapcsolódó barlang
létezésérol eloször az Orvosi Hetilap 1858. évi 33. számában
találunk említést. Elso kutatója az 1860-as években Molnár János
patikus volt, aki felmérte a hegy oldalában nyíló forrásbarlang
száraz részét. A barlang leírásában tekintélyes víz alatti rendszer
létezését feltételezte. 1942-ben Papp Ferenc, a Budapest meleg
gyógyforrásairól írott könyvében ajánlotta, hogy a József-hegy
keleti oldalában, a Malom-tó felett 12 m-rel nyíló
Langyos-forrásbarlangot annak elso leírójáról, a budapesti
gyógyforrások odaadó kutatójáról, Molnár Jánosról kellene
elnevezni. Papp Ferenc, a hazai barlangkutatás késobbi nagy
támogatója 1937-ben felmérte a Szt. Lukács-fürdo tavasbarlangját, s
annak eredményét 1942-ben
publikálta.
A barlang vizének áramlási és homérsékleti
viszonyainak vizsgálatából kiderült, hogy a járatokat két eltéro
homérsékletu víz tölti ki. Ezek egymástól jól elválasztható helyen
lépnek be a rendszerbe, és mozgásirányuk is eltéro. A barlang
mélyebb részeit kitölto víz (-12 m mélység alatt) homérséklete
20,0°C, míg a felso járatokon 27,0°C-os víz áramlik az
Alagút-forrás irányába. Az alsó járatok vízhomérséklete állandó,
míg a felso járatokban mozgóé változó. A forrásban megjeleno víz
homérséklete a barlangon belüli keveredés mértékétol függ. A
tágabban vett forrásterületen kiemelt melegvíz mennyisége hatással
van a földtanilag közös rendszert képezo forrásvizek
homérsékletére. Ez a felismerés alapozta meg a barlang kutatásának
szükségességét és a három évtizedes munka jutalmaként feltárult egy
világviszonylatban is egyedülálló barlangrendszer.
A Lukács-fürdo építésekor a feltöro vizeket egy csovezetéken
keresztül egyenesen a medencékbe vezették. Ez az idilli állapot a
város, és a szennyezo anyagok növekedése miatt nem volt tartható. A
Malom-tóba jutó szennyezodések veszélyeztették a vízminoséget és a
vízkivétel helyét át kellett helyezni a barlangjáratba, hogy
biztosítható legyen a kifogástalan minoségu víz. Az elmúlt évben
végzett karbantartás során tapasztaltuk, hogy vízáramlás kezdodött
a barlang olyan szakaszán, ahol eddig ez nem volt tapasztalható.
Megállapítottuk, hogy a víz egy szuk hasadékból áramlik, mely kis
munkával járható méretuvé tágítható. A szukület kibontása után, a
barlang nyitva állt a kíváncsi szemek elott. A járatok mérete
megdöbbentett mindenkit. Pár nap alatt kiderült, hogy egy hatalmas
hasadékrendszerbe jutottunk. A járatok mérete nem hasonlítható
össze az eddig ismert részekkel, hisz az eddig ismert barlang
beleférne a most megismert szakasz egyetlen termébe. Itt már három
különbözo homérsékletu víz tölti ki a járatokat. Mivel a mélybol
feltöro termálvíz ezekben a hasadékokban keveredik a felszín közeli
hideg vízzel, a homérséklet a keveredo vizek mennyiségétol függ. Az
eddig megismert járatokban található víz mennyisége többszázezer
köbméter nagyságrendu. A valós mennyiség megítélése a szabálytalan
üregrendszer miatt igen nehéz. A könnyebb elképzelhetoség végett
álljon itt egy hasadék mérete. Hossza 80 m, szélessége 16 - 26 m
vízmélység a bejáratnál 5 m, a végpontnál 24 m. Ebben a hasadékban
megközelítoleg 23500 m3 víz található.
A feltárása során 62 méteres mélységet értek el, és a megismert
járatok összhossza meghaladja a két és fél kilométert. Mivel a
törések mentén kialakuló hévizes barlangok hossza elore nem
becsülheto meg, ezért még sok munkára és merülésre lesz szükség a
barlang járható részeinek megismeréséhez.A lakóházak és közmuvek
alatt húzódó barlang vízkincse nagyon sérülékeny. Elég egy rejtett
csotörés, egy sérült szivárgó szennyvízcsatorna és a törések mentén
mélybe jutó víz bekerülve a rendszerbe szennyezheti a források
vizét.
Forrás:www.cave.hu,
www.diversofthedark.com
Az Earthcache megtalálásához nem kell
bemenned a barlangba, csak a következo feltételeket kell
teljesítened.:
1. Készíts magadról és a GPS-rol egy képet a
Malóm tóval a háttérben a megadott koordinátán!
2. Mi az aktuálisan ismert legmélyebb pontja a barlangnak?
3. Mérd meg a megadott koordinátán a tengerszint feletti
magasságot!
Küldd el a válaszokat e-mailben, és kérlek NE írd be azokat a
logodba!
This is a special surprise for our FTF
hunter friend Paleo.team!
:)
Jó vadászatot!