Sights:
You can find lot of interesting things near to the cache. Check the Additional Waypoints for the coordirates.
The Csauscher palace built in neobaroque style in 1925-26 by Ferenc Kóbor.
The Roman Catholic church built in classicism style.
The arms of Hungary by color stones in the chuch garden.
Local historical museum in the Collection's House (Gyujtemények Háza). You can see local written informations, local handicrafts (traditional costume, old craft tool) and Tibor Dulity painter's permanent exhibition.
Small history:
In the Middle Ages, the region came under the control of the Magyars who absorbed the Slavic and the remnant Avar population. There was archaeological evidence found in various small villages in the Middle Ages. The area was under the ownership of János Hunyadi in the 15th century. With the arrival of the Turks, the population disappeared and was at first replaced by Bunjevci who came from Bosnia and the Croatian Littoral. The first mention the village comes from 1543 in the records of the Archbishopric of Kalocsa.
In the 17th century, there was a steady influx of Bunjevci under the leadership of the Franciscans from Bosnia. The last major group came under the leadership of captains Markovic and Vidakovic.
With the Turkish defeat at the Battle of Zenta, Bácsalmás came under the control of the Habsburgs where it became a part of the Military Frontier. In 1772, the village received an Urbarium from which was written in the Croatian language, which was reflected the majority of the population. The Urbarium was for the landowners of the village consisting of 72 Bunjevci, 11 Hungarians, 3 Slovaks and 2 Roma. In the 1780's, 195 German families were settled by the Habsburgs in Bácsalmás who continued to be the overwhelming majority until 1945. Most of these settlers came from Swabia, Alsace and Mainz. In the following decade, land grants were given to newly ennobled men from the immediate region to the families of Antunovic, Rudic, Kovacic, Németszeghy, Koronay and Šiškovic.
In the 19th Century the town became a centre for wine and grain production which was exported mainly to Austria and Bohemia. It also became an important railroad junction. In effect it became a prosperous community. However, it retained its rural character the whole time with a strong artisan class which served the surrounding region. Following World War I, the town was left in Hungary close to the Yugoslav border.
In 1941, the town had a population of 13,000, two-thirds of whom were Germans (Donauschwaben). In 1945-46, the majority of Germans were expelled and Hungarians were brought from Slovakia to replace them. Whatever non-Hungarian ethnic groups remained were assimilated. In 1986, Bácsalmás became a city with a population of over 8,000. With the closure of some industries and the reforms in agriculture, the city is losing its population. The city is struggling to replace the declining agricultural sector, but alternatives are hard to find. The farming cooperative privatized in the early 1990s and the local state farm accumulated large debts.
Sources and more information:
Bácsalmás homepage
Wikipedia
[HU]
Megközelítés:
A város központjában található a láda, itt elég sok ingyenes parkolóhelyet lehet találni.
Látnivalók:
A ládától pár méterre sok érdekes látnivaló található. Pontos koordináták a Additional Waypoints-nál találhatóak.
A Csauscher palota neobarokk stílusban, 1925-26-ban épült Kóbor Ferenc bácsbokodi építomester közremuködésével.
A klasszicista stílusban épült bácsalmási római katolikus templom.
A templom kertjében található egy viacolorral kirakott magyar címer.
A városban megtekintheto állandó jellegu helytörténeti kiállítás a Gyujtemények Házában található. A település történetére vonatkozó írásos dokumentumok mellett néprajzi tárgyi gyujtemények (népviseletek, régi mesterségek eszközei) kerültek kiállításra. Dulity Tibor Bácsalmáson született festomuvész állandó kiállítása is itt tekintheto meg.
Egy kis történelem:
Az ALMÁS, HAJMÁS néven említett település a Rákóczi szabadságharcot megtorló délvidéki hadjárat után kezd véglegesen betelepülni elsosorban délszlávokkal (nagyobb részt katolikus illírekkel), valamint az ország északi részeirol áttelepülo magyar, kisebb részben szlovák szökött jobbágyokkal. Bél Mátyás az 1735-ös leírásában Felso-Almás néven, kicsiny faluként említi.
1740-tol saját parókiája és temploma van. Az 1768-as kincstári térképen a falu már a mai helyén van, a szolok is fel vannak tüntetve. 1772. július 20-án ALMASKA SELO kamarai falu címén urbáriumot kapott.
Mezovárosi címét 1871-ben vesztette el, de közigazgatási szerepköre földrajzi fekvése folytán megnott, 1873-tól járási székhely lett Bács-Almás. Végleges helynevét (Bácsalmás) 1904-ben törvényhatósági rendelettel állapították meg.
Az 1890-es évektol hatalmas gazdasági fellendülés jellemezte a települést. A homokos határrészek felparcellázása után szolot telepítettek, tanyákat építettek. A vasútvonalak 1885-ös (Bátaszék-Baja-Bácsalmás-Szabadka) és 1903-as (Kiskunhalas-Bácsalmás-Zombor-Apatin) kiépítésével a település bekerült a modern gazdasági vérkeringésbe.
A meggazdagodott birtokosok és kereskedok pénzintézeteket, ipari üzemeket (gozmalmokat, téglagyárat) létesítettek, szállodákat muködtettek. A vezeto értelmiségi réteg kialakulása pezsdítoen hatott a szellemi életre. Létrejött az úri kaszinó, sorra alakultak meg az egyesületek, társaskörök.
A fejlodés az 1960-as évek közepétol a mezogazdasági üzemek, a nagyobb beruházások állami támogatásával és az Alföld iparosításának országos célként meghirdetett programjával kezdodött. A leányvállalatként létrejött ipari üzemek elsosorban a szabad noi munkaerore épültek.
A település kommunális fejlesztése is ebben az idoben kezdodött (vezetékes vízhálózat, levezeto árokrendszer, új strandfürdo, út és járdaépítések, sütoüzem, buszállomás, kereskedelmi egységek) Jelentos volt a magáneros lakás- és házépítés. A beruházások döntoen a termeléssel összefüggo ágazatokra korlátozódtak (Állami Gazdaság, Termeloszövetkezet, könnyuipari üzemek). Az 1970-es években ez a folyamat lelassult.
Források és további információk:
Bácsalmás honlapja
Wikipédia