Obec Pataš - Csilizpatas község Mystery Cache

SK: Ku keške: Prosím vždy vrátite na svoje miesto. Prineste si pero. Nevzbudzujte pozornosť!
HU: A ládához: Kérem  mindig  az eredeti helyre visszahelyezni. Hozzatok saját tollat. Ne keltsetek feltűnést!

Informacie o obci:

Leží v Podunajskej nížine, neďaleko Veľkého Medera, v južnej časti Žitného ostrova. Prvá písomná správa o obci je z r. 1270 v tvare Pothos. Pôvodne patrila Bratislavskému hradu ale už v 14. stor. bola súčasťou majetkového komplexu patriaceho budínskym klariskám. V čase tureckých nájazdov, po obsadení Budína Turkami klarisky svoje sídlo preložili do Bratislavy, a tak v 16. stor. obec Pataš bola už majetkom klarisiek z Bratislavy, neskôr z Trnavy. Obec silne zasiahli aj náboženské nepokoje. V r. 1620 Gabriel Bethlen majetky mníšok zálohoval Danielovi Karnerovi. V 18. stor. obec patrila bratislavským klariskám, neskôr rôznym šľachticom. Šesť rokov pred zrušením šľachtických výsad, v r. 1842 tu evidovali 106 mužov so šľachtickým pôvodom. Začiatkom 19. stor. sa v chotári obce odohrala menšia bitka medzi napoleonskými a cisárskymi vojskami, túto udalosť pripomína cintorín vojakov. V r. 1869 v obci žilo 645 obyvateľov.

Pozornosť v obci si zasluhuje reformačný kostol z r. 1794. V jeho interiéri sa nachádza zaujímavá murovaná kazateľnica.

A községről:

1268 -ban említik először. Egy két évvel később kiadott oklevél a nyúlszigeti apácák birtokjogát erősíti meg, akik három évszázadon át birtokolták a falut. Az apácák birtokát Bethlen Gábor kobozta el 1621 -ben. Ősi temploma is ekkor pusztult el. Később a gróf Cseszneky, Zichy és Ábrahám családok, valamint kisebb helybeli nemesek birtokolták. 1721 -ben a szabadalmas helységek közé sorolták és kihirdették kiváltságait.
Csilizpatast érintették a napóleoni háborúk, az 1809 -ben a környéken vívott harcok francia halottait a Tomáshátuljai-dűlőben, az osztrák katonákat pedig a Faiskolai-dűlőben temették el. Az 1848-49-es szabadságharc idején határában kisebb katonai egységek ütköztek meg.
1908 -ban nevét Patasról Csilizpatasra módosították. A trianoni békeszerződésig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott.
A Millenniumpusztai nagybirtokra 1923 -ban a "földreform" keretében a pozsonyi Pozemkový Ústav kolonistákat telepített, összesen 49 családot (46 morva, 2 magyar és 1 cseh nemzetiségű volt). Az akkoriban 738 hektárra kiterjedő kolónia Nagymegyertől Bősig több község területére is kiterjedt. A kolónián 1924 -ben iskola is létesült, egy évvel később pedig állami kezelésbe került. A telepesek számára a zárt négyzetet alkotó volt majorsági istállókban alakítottak ki lakásokat. Az ígért jó termőföld helyett mocsaras területet kaptak, a termőföld egyharmada pedig állandó víz alatt állt. 1930 -ban 225 lakosa volt, a visszacsatolás után, 1939 -ben pedig 90 -en éltek itt.
1948 -ban a falu a Pastúchy hivatalos nevet kapta, melyet csak 1991 -ben változtattak meg.