Tekerd körbe Mosonmagyaróvár és környékét
A ma ismert Mosonmagyaróvár az ország észak-nyugati szegletében, az osztrák határtól 6 km, a szlovák határtól 13 km-re fekszik. Az ország két fontos határállomásához, Hegyeshalomhoz és Rajkához való közelsége fontos gazdasági, pénzügyi, idegenforgalmi, közlekedési, ipari és kereskedelmi központtá tették. Az "arany háromszög" középpontjának is nevezik, mert Győrtől 36 km, Pozsonytól 32 km, Bécstől pedig 84 km-re található.
A település egyike Magyarország 16 történelmi városának, alapítása a római korig nyúlik vissza, ekkor a település elnevezése Ad Flexum volt, amely város évszázadokon át jelentős védelmi és kereskedelmi funkciókat látott el. Ez a tény meghatározó volt a vidék történetében, s ma is jelentős a régió szempontjából.
Moson neve valószínűleg szláv eredetű, mocsári várat jelent. Első előfordulása 1046-ból való Musun alakban, német neve (Wieselburg) a területén egykor álló középkorú várra utal. Az Óvár helynév bizonyára az itt állomásozó római katonai táborral kapcsolatos, amely a mai magyaróvári belváros és a vár területén helyezkedett el. Magyar előtagja a Bécstől keletre lévő Németóvártól való megkülönböztetést szolgálta.
Moson várának 1271. évi pusztulása után Magyaróvár vette át a hadi és közigazgatási szerepet, ezért emelte Erzsébet a királynéi városok rangjára 1354-ben a települést, amely a trianoni békét követő megyeösszevonásig Moson megye székhelye volt.
Moson megyén jelentős kereskedelmi útvonalak vezettek át, gabonapiaca vetekedett a győrivel, a folyóvizek pedig virágzó malomipar kialakulását tették lehetővé.
A 20. század első harmadában Mosonban és Magyaróváron fejlett gyáripar jött létre, amely a környéknek is adott munkát. 1939-ben Moson és Magyaróvár egyesült, és Mosonmagyaróvár kisrégiós központként megerősödött.
Turisztikai szempontból a Szigetköz kapujaként vált ismertté, de jelentős az átutazó-bevásárló és a fogturizmus is. Mosonmagyaróvár meghatározó turisztikai vonzereje a termálfürdő, gyógyvizét mozgásszervi, idült gyulladásos, gyomor- és bélbetegségek gyógyítására alkalmazzák.
Mosonmagyaróvárról bővebben itt olvashatsz: Wikipedia
Ládákhoz tartozó rövid szabályok:
Kellemes kikapcsolódást és jó láda "vadászatot" kíván a ZD team!
CAM I./28 - Magyar utca
A magyar utca végén található neogót stílusú evangélikus templomot 1884. június 8-án szentelték fel. A templom “kertjében” 2003. június 4-én állították fel az ún. Trianon-keresztet azután, hogy a város önkormányzata ezt közterületen nem engedélyezte. A kereszt emlékeztet minden arra járót, hogy az első világháborút lezáró békediktátum Magyarországot területeinek kétharmadától megfosztotta. A kereszttől csupán húsz méternyire áll az úgynevezett Európa kő, amit a város az Európai Unióhoz történő csatlakozás előestéjén avatott fel, azt remélve, hogy az európai egyesülés a településnek is felvirágzást hozhat. A díszburkolatú sétáló utca közepe a város legszebb, legjobban megőrzött régi magja szívében a Szent Gotthard plébániatemplommal. Az utcán hangulatos kávézókat, éttermeket is találunk. A 16. számú polgárházon kagylódíszes keretben festett Pieta látható 1654-bõl. Az épület barokk stílusban épült, mai reneszánsz alakját a XVIII. században nyerte. Az utcát a volt sörgyár zömök kéménye zárja. A 9. szám alatt működött a város első iskolája, ahol talán még Huszár Gál is oktatott. A 3. számú épületben alapította meg Czéh Sándor 1835-ben Magyaróvár első állandó nyomdáját, majd 1838-ban nyilvános kölcsönkönyvtárát A Magyar utca elején lévő kis terecskén található a 2006. június 3-án átadott Habsburg Frigyes “ülőszobra”. Ez a szobor sokak méltatlankodását váltotta ki, de a modern kor indulatait félretéve mondhatjuk el, hogy Habsburg Frigyes életének alkonyán a városban élt, s jovális öregúrként őrződött meg annak emlékezetében.
