NEW LIPÓT CITY # 1
THE PALATINUS HOUSES
ÚJLIPÓTVÁROS #1 A PALATINUS
HÁZAK
Újlipótváros:
Újlipótváros is a neighborhood in the 13th district of Budapest,
Hungary. It is located to the north of Budapest city centre, with the Szent
István Boulevard (Szent István körút) separating it from its southern neighbor,
Lipótváros. It lies east of the river Danube, west of Terézváros, and south of
Vizafogó. Unlike most other neighborhoods in the 13th district, Újlipótváros is
considered part of the Budapest city center.
Previously an industrial area, it was rebuilt as a
residential district from the late 1920s. Almost all of the buildings were built
between 1927 and 1944. This makes Újlipótváros quite different from the other
parts of the inner city, which were mainly built before World War I, mostly in
the last three decades of the nineteenth century. The very first buildings of
Újlipótváros (the so-called "Palatinus houses") are notable exceptions, these
were built in 1910-1911, and represent an interesting mixture of art nouveau and
other contemporary styles. 1
It has been a popular middle-class/intellectual residential district ever since
it was built.
Between the wars it was especially popular among middle-class citizens of Jewish
origin and this is partially true even today, according to recent sociological
research. 2
The area closest to the river Danube is the most expensive, spacious and
pleasant, especially the buildings around Szent István park, which is located on
the riverside. Some of these buildings (especially the so-called "Dunapark
houses") are regarded by many as one of the best examples of modernist
architecture in Hungary.
Az Újlipótváros Budapest XIII. kerületének a Szent István
körút, Váci út, Dráva utca és a Duna által határolt része. Az elnevezést szukebb
értelemben is használják a városrész déli, a 20. század 10-es, 20-as és 30-as
éveiben egységes arculattal beépült részére.
A 19. század elején a terület még Pest határának beépítetlen
része volt, az ipar fejlodésével fokozatosan települt be dél felol. A Nagykörút
felépítése elott a Szent István körúttal egyezo nyomvonalon haladt a Fegyvergyár
utca. A körút építésével együtt járó rendezési terv készítésekor északra a
Duna-parthoz közel a Király Sörfozde, a Csáky (mai Hegedus Gyula) utca sarkán az
Árpád malom, a Nyugati pályaudvarral szemben a Katona József utcáig az Unió
Malom volt található. Az Unió Malom egyik belso utcájában dolgoztak a kádárok,
ma a Kádár utca jelzi ezt. A mai Vígszínház helyétol északra volt a Suhajda
telep. Ez a 19. század végén alakult szegénytelep Suhajda úr tulajdonában volt,
aki 10–15 m²-es lakásokat alakított ki munkások számára. Ez a terület
közbiztonság szempontjából igen veszélyesnek minosült.
A Nagykörút megépítésekor kidolgozott városrendezési terv szerint a körút
mellett bérlakásokat építettek, az ipart kitelepítették innen. Ekkor kezdte
elnyerni ez a terület mai arculatát. 1896-ban adták át az akkor még csak
részlegesen betelepített, akkor I. Lipót nevét viselo Szent István körutat. A
Tüköry József sörgyáros által 1865 óta muködtetett, a leghíresebb külföldi
táncosnoket szerepelteto Új Világ Mulató helyén 1896-ban felépült a Vígszínház,
a fováros azóta is fontos kulturális központja.
A Váci úton apró gépgyárak, mezogazdasági gépjavító üzemek alakultak. A Balzac
utca végén a Padolat gyár és a Gyapjúmosoda muködött. A Dózsa György utca sarkán
felépült az Elektromos Muvek telepe, vele szemben észak felé a korábbi Szeszgyár
helyén a további másik telepe. A Victor Hugo (Wahrmann Mór) utcában a Pannónia
malom, északra a Victoria és Erzsébet malom épült és muködött. A 20. század
elejére az USA malomipara túlnotte Európa malomiparát, és lassan Magyarország
malomipara (mely vezeto ipar volt Európában) elsorvadt, a telepek pedig lassan
felszámolódtak. A Pannónia utcában a Wahrmann Mór u. környékén volt a Gyapjúmosó
Gyár, amely egészen az 1970-es évekig muködött.
A Pozsonyi út nyugati oldalán álló Palatinus házakat 1911-ben építették fel. A
nagyobb arányú bérlakásépítkezések azonban csak a 20-as évek végén kezdodtek el
a városrész déli részén, körülépített udvaros téglaépítésu házakkal. A Fovárosi
Közmunkák Tanácsa 1928-as rendeletében elhatározta a Szent István park
létesítését a volt parkettagyár helyén, egyben egységes stílust írt elo a
környék házaira. Egy ezt kiegészíto rendelkezéssel 1933-ban megszabta a mai
utcák helyét és kötelezové tette a keretes beépítési módot. A terület házai
jellemzoen 5-6 emeletes téglaépületek, a belso udvar gyakran kertszeru,
növényekkel beültetett. Vegyesen állnak a historizáló, art déco és bauhaus
stílusú épületek, a suru beépítésért jó minoséggel kárpótolva a beköltözoket.
A Palatinus-házak építésével egy idoben ipari munkásság életkörülményeinek
javítása érdekében a Vág utcában megépítették a jótékonysági alapon muködo
Népházat, amely munkásszállóként és muvelodési, kulturális központként is
muködött, valamint muhelyeiben munkaalkalmat biztosított a munkanélkülieknek. A
Népház könyvtára volt az elso közkönyvtár Budapesten, 2000 kötetes állományát a
munkások részben helyben olvasva, részben kikölcsönözve olvashatták. Erre a
korszakra teheto a Vág, a Tisza és a Dráva utcában több emeletes ház elkészülte
is.
A második világháború alatt a Szent István körúthoz közeli újlipótvárosi házak
úgynevezett védett házak voltak, külföldi konzulátusok és követségek védelme
alatt álló házak, amelyekben a zsidó lakosság viszonylagos védelmet élvezett.
Ezekhez a házakhoz kötheto Raoul Wallenberg svéd diplomata, a magát spanyol
konzulnak kiadó olasz kereskedo, Giorgio Perlasca és Carl Lutz svájci konzul
tevékenysége.
1945 után a Lehel tér mellett hatemeletes lakóház-sávokat építettek, a 60-as
években foghíjtelkeket építettek be a területen.
1975 és 1980 között felépült a Kárpát utcai lakótelep, ezzel párhuzamosan
elbontották a 15-ös villamost, a kanyarban mellette álló és a Dunára nézo régi
udvarházat, gázgyári melléktelepeket.
Free counters